2007. május 29., kedd

Álom

Álmomban ott álltam a tóparton. A lemenő nap fényében aranylóan csillogott a víztükör. A napkorona lassan alámerült a tóba. Az esti szellő lágy dallamot dúdolt a fülembe, hallottam, ahogy az erdő neszei kíséretet adnak a dalhoz. Fák susogtak a lágy szélben, bólogattak, mintha bíztatni akartak volna valamire. Talán arra, hogy mártózzam meg az aranyló fodrok között, elmerülve a tóban a semmi közepén. Széttárt karokkal belecsobbanni a tóba, nem gondolni semmire, csak hagyni, hogy a víz mindenhova utat találjon. Először csak simogatva ölel minden porcikámat, borzongatja meg a testem. Aztán szép lassan a tüdömbe is beáramlik a nedvesség, köhögnék, de nem tudok. A vér egyre örültebb ritmust ver az agyamban. A fejem majd szétpattan, mozdulni azonban nem bírok. Végtagjaim nem engedelmeskednek, lábaimmal nem tudom a vizet taposni, hogy megpróbáljak a felszín felé törni. Tehetetlenül zuhanok egyre mélyebbre és mélyebbre. Még utoljára a Te arcod villan fel előttem. Gyönyörű barna hajkoronádon megcsillan a nap aranyló színe, mosolygó tekinteted azt az univerzumot rejtik, amit éppencsak felfedezni indultam, de meghódítani nem tudtam, pedig minden vágyam ez volt. A szád szegletében apró pajkos kis gödröcske bújt meg amikor nevettél. Szerettem volna még gyönyörködni benned, ahogy vidám hangod messze száll, de már nem lehetett.
A víz hullámaiban tovatűnt az arcod és én csak tovább süllyedtem. A szemeim lassan lecsukódtak, agyamra jótékony sötétség ereszkedett, a dobolás megszünt és az orromból is felszállt az utolsó légbuborék. Végtagjaim ernyedtek, mozdulatlanok voltak, olyan volt mintha repülnék. Ez a repülés azonban egy végtelenbe induló út kezdete volt.
Ekkor hirtelen felpattantak a szemeim, megmoccant a kezem és éreztem, hogy ismét levegő áramlik a tüdőmbe. Hörögve, krákogva ültem fel az ágyamban, nagy kortyokban nyeltem a levegőt. Magam mellé pillantva téged láttalak. Békésen szuszogtál, azok a gödröcskék még mindig ott voltak a szád sarkában. Azt hiszem valami szépet álmodhattál...
Inspired by Patrick Doyle - Great Expectations - Kissing in the Rain

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szep alom :-). Kicsit ijeszto, amikor kezdesz alamerulni,azt hittem meghalsz. Persze akkor, hogy kerult volna ide ez a blogbejegyzes? :D

Névtelen írta...

Szep alom :-). Kicsit ijeszto, amikor kezdesz alamerulni,azt hittem meghalsz. Persze akkor, hogy kerult volna ide ez a blogbejegyzes? :D