Szélvihar söpört végig a Hegyoldalon. Az égboltot sötét fellegek borították, itt-ott villámok cikáztak alá. A Hegyoldal kopár volt. Csak néhány elszáradt bozót, göcsörtös faág kapaszkodott utolsó leheletével a földbe, mely életet adott neki egykor, s amely most haldoklik maga is. Sápadt napfény derengett át a felhők között, fura kísérteties árnyakat vetítve a földre.
A vihar kavicsokat, göröngyöket kapott fel és bombázta a túlélésért elkeseredetten harcoló élőlényeket. A dermesztő hideg karmai repedéseket vájtak a sziklákba, fájdalmas sebeket ejtve. A Hegyoldal halott volt.
Egykor a csobogó patak lágy csacsogó éneke kelt versenyre a fülemülék dalaival, apró állatok leltek itt menedékre, társra, otthonra. A harsány színekben pompázó virágok elhitették az erre vetődő vándorral, ez itt a földreszállt Mennyország.
A völgyön túl háborúk zajlottak, élet és halál váltotta egymást. Tragédiák sora érte a völgyön túliakat, apák vesztették el fiaikat, szerelmek szakadtak szét, de mindez oly távolinak tűnt. A Hegyoldal óvón hajolt a völgy fölé és védelmezte azt. Úgy tűnt az itt békére lelt hegylakókat semmilyen veszély nem fenyegetheti. Amikor eljött a tavasz és a Zord Tél invázióját sikerült visszaverni, minden élőlény a boldog volt.
Jöttek hírek a hegyoldalon túlról, de senki nem hitt benne, hogy ezt a csodálatos világot is elérheti valaha a pusztulás. Az itt lakók vidáman élték mindennapi életüket, de mint mindennek ennek is vége szakad egyszer. Hisz a boldogság oly törékeny valami, olyan kis semmiség, amit soha nem is értékelünk igazán. Apró tűnékeny valami, ami ha megvan értéktelen, ha darabjaira hullik, akkor tudjuk meg igazán mit is jelentett nekünk. Ezért nem is látjuk a fenyegető jeleket vagy hajlamosak vagyunk szemet hunyni felettük, s csak akkor kapaszkodunk görcsösen a Hegyoldal óvó szikláiba, amikor azok már nem akarnak megtartani, hanem inkább ellöknek maguktól. S a sziklák olyan kérlelhetetlen valamik, hogyha egyszer már ellöknek, akkor nincs visszaút.
Inspired by Patrick Doyle - Eragon - Battle for Varden
A vihar kavicsokat, göröngyöket kapott fel és bombázta a túlélésért elkeseredetten harcoló élőlényeket. A dermesztő hideg karmai repedéseket vájtak a sziklákba, fájdalmas sebeket ejtve. A Hegyoldal halott volt.
Egykor a csobogó patak lágy csacsogó éneke kelt versenyre a fülemülék dalaival, apró állatok leltek itt menedékre, társra, otthonra. A harsány színekben pompázó virágok elhitették az erre vetődő vándorral, ez itt a földreszállt Mennyország.
A völgyön túl háborúk zajlottak, élet és halál váltotta egymást. Tragédiák sora érte a völgyön túliakat, apák vesztették el fiaikat, szerelmek szakadtak szét, de mindez oly távolinak tűnt. A Hegyoldal óvón hajolt a völgy fölé és védelmezte azt. Úgy tűnt az itt békére lelt hegylakókat semmilyen veszély nem fenyegetheti. Amikor eljött a tavasz és a Zord Tél invázióját sikerült visszaverni, minden élőlény a boldog volt.
Jöttek hírek a hegyoldalon túlról, de senki nem hitt benne, hogy ezt a csodálatos világot is elérheti valaha a pusztulás. Az itt lakók vidáman élték mindennapi életüket, de mint mindennek ennek is vége szakad egyszer. Hisz a boldogság oly törékeny valami, olyan kis semmiség, amit soha nem is értékelünk igazán. Apró tűnékeny valami, ami ha megvan értéktelen, ha darabjaira hullik, akkor tudjuk meg igazán mit is jelentett nekünk. Ezért nem is látjuk a fenyegető jeleket vagy hajlamosak vagyunk szemet hunyni felettük, s csak akkor kapaszkodunk görcsösen a Hegyoldal óvó szikláiba, amikor azok már nem akarnak megtartani, hanem inkább ellöknek maguktól. S a sziklák olyan kérlelhetetlen valamik, hogyha egyszer már ellöknek, akkor nincs visszaút.
Inspired by Patrick Doyle - Eragon - Battle for Varden
Bejegyzések
3 megjegyzés:
szia:D
Hát igen igy van ez a szerelemben is csak akkor veszik észre az emberek amikor már késő és evesztette azt akit szeretett:(
te voltál már ilyen helyzetben?
vagy csak úgy spontán irtad ezt a verset?
miért halott az álom? vagy az álomj is akkor halt meg amikor a Hegyoldal is?
Ez az évszak változásairól szól, de ne félj, egyszer újra tavasz lesz és újjászületik a természet, benne a Hegyoldal is. Van még remény:)
Megjegyzés küldése