Freya

Hirtelen ébredtem fel. Verejtékben úszó testem csatakos, forró volt. Zihálva szedtem a levegőt. Nem tudom biztosan, de mintha valami zajra ébredtem volna. Oldalt fordultam és te már nem voltál sehol. Este még a te arcoddal hajtottam álomra a fejem, de amikor felébredtem már nem voltál sehol. Úgy tűnt, mintha egy örökkévalóság telt volna el, tegnap este óta. Mintha az egy másik világ lett volna. Még megosztottuk a legbelsőbb titkainkat egymással, bánatot, szomorúságot, örömöt, csalódást, kedvességet, gyengédséget és figyelmességet. Még vágytunk a kedves szóra, arra, hogy a másik elmondja mi bántja, mi volt az öröme aznap. Vágytam arra, hogy kincsekkel kedveskedjek Neked.
Emlékszem egy félmosolyra és a pöttyök az orrod hegyén vidám táncot jártak. Aranyló hajtincseid mókázva, viháncolva kergetőztek egymással, s én kedvtelve simítottam volna el őket, ha hagytad volna. Szerettem volna a pöttyök táncát nézegetni még, de nem hagytál sok időt, csak egy szemvillanásra futotta.
Most, amikor felriadtam nem voltál sehol.Eltűntél, mintha sohasem léteztél volna. Ha írok nem válaszolsz, ha kérdezem, hogy vagy, mi van veled, boldog vagy -e, csak annyit mondasz egyszerű, érzelemmentes hangon, jól vagyok, semmi bajom.
Hova tűntél, miért mentél el nem tudom. Ha bántottalak, ne haragudj, ha bajt okoztam sajnálom. Azt hiszem már nem lesz lehetőségem jóvá tenni, mert a te hajód messzire röpítette Odin. Kincs voltál, egy gyémánt, ami fényesen ragyogott. Tökéletesre csiszolt lemezkéiről visszaverődött fénye elvakított. Csilingelő nevetésed most is itt zeng a fülemben. Csak azt tudom, hogy hiányoznak a kedves szavak, a táncoló, kergetőző pöttyök.
Remélem jól vagy és boldog ott, ahova sodródtál.
Inspired by Klaus Badelt - The Promise - Princess Kite