2007. december 6., csütörtök

Hajnali találkozás

Az éjszakai tájon a hold ezüstös fénye ömlött végig. A lágy szellő madarak dalát hozta felém. Ott álltam a tisztás közepén és a frissen nyiló tavaszi virágok bodító illatával telve élveztem a pillanatot. A fák felém integettek, halkan susogtak, mintha a tisztás őrei lennének. A hely a béke és a boldogság szigetének tűnt. Az idő megállt. Azt kivántam bárcsak örökké tartana ez a pillanat.
Ekkor valakinek a lehelletét éreztem a tarkómon. Lassan megfordultam és amit akkor lattam, attól földbe gyökerezett a lábam. Te voltál az, tőlem alig egy karnyújtásnyira. Hajkoronád aranyló zuhatagként hullott a válladra. Ruhád ragyogott a sötétben, azt hiszem valamilyen különleges fonállal a csillagok fényéből készülhetett és a szivárvány minden színében pompázott. Szemedben valami különleges fényt láttam megcsillanni. A szád szegletében pici gödrök jelentek meg ahogy mosolyra húztad a szád. Megpróbáltam közelebb lépni hozádd, de a távolság nem csökkent, mintha egy másik dimenzióban lennél. Probáltalak megérinteni,de a kezem csak a levegőbe markolt. A közelséged ellenére mégis olyan távolinak és elérhetetlennek tűntél.
A mosolyt már nem láttam az arcodon, mintha szomorúság költözött volna a helyébe. Lepillantottam a kezemre. A gyűrű ott volt. Megcsillant rajta a fény. Úgy láttam mintha egy könycsepp szaladt volna végig az arcodon. Próbáltam mondani valamit, de nem jött ki hang a számon. Talán csak percek telltek el így,de nekem óráknak tűntek.
A távolban a horizonton feltűntek a nap első sugarai. Hajnalodott. Ahogy a napsugarak elértek minket, fura fénykört alkottak körülöttünk. Ujra tettem egy lépést feléd, kinyújtottam a kezem és megérintettem az arcod. Magamhoz húztalak, átöleltelek és megcsókoltalak.
Inspired by Klaus Badelt - I Don't Belong Here / Klaus Badelt K-19 Overture / Steve Jablonsky - No Sacrifice, No Victory